A fa éppen leeresztette a szempilláit, hogy kipihenje magát.
Megmozgatta az ágait, és álmosan felelte:
-Nem...nem. Nem annyira ritkák. Csak hát...az emberek az eszükkel hajszolják azokat a pillanatokat.
Pedig az --hogy mondjam neked?--a szív ügye.
-Mesélj nekem a boldog pillanatokról!
-Hagyjál most, álmos vagyok.
-Mesélj!-erősködött a csillag.-Mesélj róluk.
-Egy
fahéjas kalács nagyanyó ráncos kezében. Egy pár sportcipő Fotisz ágya
alatt. Egy kagylóhéj Angeliki álmaiban... Egy masni a hold színével...
Jó éjszakát!
Ma este nagyon álmos vagyok.
-Adj nekem egy boldog pillanatot. Aztán hagylak aludni.
-Szeretlek! Nagyon!
-Jó éjszakát!-mondta a csillag leírhatatlanul boldogan. :)
_______________________________________________________________________
Érthető módon sose szerettem a képmutatást. A képmutató embereket nemhogy nem tiszteltem soha, de egyenesen megvetettem és megvetem őket, hogyha már elsőre észreveszem rajtuk ezen tulajdonságukat. Szerintem mindenki érti, hogy miért az első esetekben van ez így.. Mivel hogyha az ember huzamosabb ideje ismer valakit és képes azt az illetőt már a barátjának tekinteni, akkor hajlandó az apróbb hibáit megbocsátani. A képmutatással is így vagyok. Ha egy barátomat kapom rajta, simán átsiklok efelett, de hogyha valami ismeretlenről mondják, hogy milyen.. az nálam rögtön elvágta magát.
Az arcodba mosolygok és a hátad mögött kibeszéllek embereket sose kedveltem.. Tisztában vagyok vele, hogy milyen ember vagyok és őszinte embernek tartom magam. Hogyha arra kerül a sor bárkinek a szemébe mondom a véleményemet és sokszor az se érdekel, ha megbántom ezzel az illetőt. Van olyan ismerősöm, akit nem tartok sokra, de mégis jóba vagyok vele, de hogyha ő megkérdezné tőlem, hogy mi a véleményem róla.. hát ... Az őszinteségem miatt sok emberrel kerültem már baráti kapcsolatba - a fenti beszélgetésrészlet előzménye is abból állt, hogy feltettem egy egyszerű kérdést - másokkal, de ugyanakkor sokszor kerültem már bajba is miatta.
NEKED MI A VÉLEMÉNYED?
______________________________________________________________________
A KÖVETKEZŐRŐL mi a véleményed?
Aki gonosz, az nem így született.
Úgy döntött, hogy az lesz; tudja, mit csinál. Azt képzeli, joga van hozzá. Boldogtalan. Gyűlöletből fakad a gonoszság, mely önmagát igazságosztónak tekinti szerényebb perceiben. Mámorosabb óráiban viszont a realitásérzék zsenialitásának. Csakhogy hiába szeretne örülni a ''sikereinek'', nem igazán tud. Nem könnyű dolog szembesülni a kudarccal. Akadnak emberek, akik elmenekülnek és belső védőbástyáik mögé rejtőznek előle; mások igyekeznek megfeledkezni róla, mintha meg sem történt volna; megint mások agresszíven tagadják, hogy ilyesmi megeshet velük, és a legundorítóbb fajta önáltatásba menekül. Csak kevesen vannak, akik valóban beismerik, ha valami nem sikerül nekik, és nem hárítják másra a felelősséget, hanem készek vállalni hibáik következményeit. Az ilyen ritka személyiségeket sokféle hajtóerő ösztönözheti; egyaránt megtalálható közöttük az őszinteség talpig becsületes megszállottjai és a hidegvérű, minden erkölcsöt lenéző cinikusok. Ők azok, akik nagy vehemenciával indulnak el pontozgatni, hogy majd most ők, majd megmutatják. . .! Csak sajnálni tudom ezeket a gyönge jellemű embereket. |
|||||
________________________________________________________________________ |
A virágok minden korban a nőkhöz, szépséghez, költészethez,
érzékiséghez kapcsolódtak. Buddha egy hajnalban nyíló lótuszvirágból
született, ami az életet szimbolizálta. A lótuszvirág az életet adó víz
felszínén lebeg, míg gyökerei a földbe kapaszkodnak. Szirmai a nap első
sugaraival kinyílnak, hisz a lótusz az örök szerelem jelképének, a
napnak kedvese.
A muskátli azt mondja: béke veled, a sárga nárcisz lovagiasságot mutat,
a nefelejcs pedig hű marad nevéhez. Az orchidea egy gyönyörű hölgynek
mély érzelmeket, az orgona első, a vörös rózsa pedig forró szerelmet
üzen annak, aki érti. A fehér rózsa bájról árulkodik, a mélyvörös
gyászról, a rózsaszín pedig arról, hogy tökéletes a boldogságom veled.
A szegfű egy egyszerű üdvözlet, a vörös tulipán pedig szerelmi
kinyilatkoztatás.
z év melegebb hónapjaiban, tavasztól őszig, az egyik legegyszerűbb és
legszebb ajándék a hölgyek számára a virág. Ezek a természeti
gyönyörűségek az emberi kapcsolatokban az udvariasság és a figyelmesség
legszebb jelképei. Egyszerű és közkedvelt ajándék, megóvja a rohanó
üzletembereket a mit vásároljak ajándékba gyötrelmeitől, általánosan
elfogadott a világ legtöbb táján, valamint igen nagy örömet okoz a
hölgyek többségének.
Tolnai Kári és Páger Antal: Orchideák
_________________________________________________________________
Sziasztok! Így korán reggel hajlamos vagyok elgondolkodni hol ilyen, hol olyan témán. Nézegetve a ''barátok'' fotógalériát, egyre inkább az az érzésem, hogy ez az egész egy nagy humbuk, hazugság. Aki kérte a barátságomat mind elfogadtam, gondolva, hogy a bemutatkozásomat, vagy a naplómat szimpatikusnak találta, s ezért katt rám. Ez koránt sem így van, mert akadnak, akik azóta sem kerestek sem levélben, sem a naplómban. Miért tették? Ki tudja... De én tudom, hogy ki fogom őket törölni. Semmi szükségem az ilyen emberekre. Nálam az itteni barátság csak és kizáróan a naplózásra korlátozódik. Nem kell feltétlenül ahhoz ''írásos barátság-bizonyíték'', hogy valakit a virtuális barátomnak tekintsek. Persze jól esik, ha naplós társaimat ott tudom a ''hivatalos barátaim'' között.
___________________________________________________________________
Sok mottója van az embernek élete folyamán, most Goethe egy mondata jutott eszembe :
„Ha lelked derűs, és tiszták céljaid, jókora utat tehetsz meg előre”.
Régóta azt látom: az engem körbevevő emberek problémáinak jelentős része abból fakad, hogy mindenki arra vár, hátha egy napon majd kék lesz az ég, langyos szellők lengedeznek a zöldellő fák felől, mindenki szeretni fog mindenkit, nem fog fájni többé semmink, s nem lesz többé se gazdag, se szegény. És mindeközben nem veszik észre, hogy ez az állapot, vagyis a szép dolgok egybeesése, természetesen nem fog soha bekövetkezni, hiszen az élet nem más, mint átmeneti állapotok összessége. Nem kéne örökké a holnapra készülni, amikor a mai nap is itt van még, s csupán csak be kellene rendezni önmagunknak.
_________________________________________________________________
Miért sírnak a Nők?
- Mama miért sírsz? - kérdezi a kisfiú az édesanyját.
- Mert én nő vagyok - válaszolta az asszony.
- Ezt nem értem! - mondja a kisfiú.
- És ezt soha nem is fogod megérteni - válaszolta gyermekét átölelve az anya.
Később megkérdezte a fiúcska az édesapját is.
- Papa, miért sír a mama látszólag minden ok nélkül?
- Minden nő ok nélkül sír. - Ez volt minden, amit az apa válaszolt.
A fiúcska felnőtt, férfi lett, és még mindig kereste a választ, vajon miért sírnak időközönként a nők. Egyszer megkérdezte a Legfelsőbb Hatalmat.
- Mondd Atyám, miért sírnak a nők olyan könnyen?
Az Atya elgondolkozva válaszolt:
Amikor a nőt teremtettem, valami különlegeset alkottam. Oly erőssé tettem a vállát, hogy a világ terheit elbírja, mégis oly gyengéddé, hogy vigasztalást is tudjon adni. Oly belső erőt adtam neki, ami lehetővé teszi, hogy akkor is továbbmenjen, amikor már mindenki más feladja, hogy a betegségek és a bánat idején is ellássa családját panaszkodás nélkül. Oly mély érzéseket adtam neki, amelyekkel gyermekeit mindig és minden körülmények között szereti, még akkor is, ha a gyermek őt mélyen megbántotta. Oly erőt adtam neki, mellyel a férjét minden hibájával együtt szereti és elviseli, és azért alkottam a férfi oldalbordájából, hogy vigyázzon férje szívére. Oly bölcsességet adtam neki, hogy tudja egy jó férj soha nem sérti meg a feleségét, mégis néha próbára teszi a nő érzéseit, határozottságát és kitartását, hogy szikla szilárdan férje mellett áll-e? És végezetül könnyeket is adtam neki, hogy sírhasson. A könnyek kizárólag csak az övéi, és annyit használ belőlük, amennyire csak szüksége van.
Látod: egy nő szépsége tehát nem a ruhájától függ, amit éppen visel, vagy az alakjától amilyen az ő formássága, de még nem is attól, ahogyan a haját viseli. Egy nő szépségét a szemeiben ismered fel, mert ez a szíve kapuja, ahol a szeretet lakozik.
_________________________________________________________________
Nehéz úgy szeretni......
Nehéz úgy szeretni,ahogyan jó
Ahogy az örömmel elfogadható
Nehéz szeretni okosan, józanul
Szeretni, sajnos, senki nem tanul
A közeledés is félreérthető
S a hazugság is lehet megnyerő
Néha túlérzékenyek vagyunk
Máskor meg a büszkeség a bajunk
Nehéz úgy szeretni, ahogyan kell
Amit a másik örömmel elvisel
Nehéz szeretni okosan, józanul
Szeretni, sajnos, senki nem tanul"
________________________________________________________________
Hangulat
Felébredsz, és kinézel az ablakon,
Kezeddel az arcodat megtapogatod,
Az ablak tükrében döbbenten látod meg ráncod.
Csak állsz az ablak előtt és nézel a semmibe,
gyerekkori emlékek járnak a fejedbe,
szemed csillogásában szinte látni lehet
a képet, mit más rajtad kívül nem érthet,
Szemed csillogásából lassan könny fakad,
az emlék, a szívben örökre megmarad,
emlékezz a múltra, a jövő nem számít,
a múlt örök, a jövő hozhat bármit.
Emlékezz arra, mi volt régen
emlékezz, hogy égett a tűz szerelmed szemébe
emlékezz, hogy bíztál a barátokban,
akik veled voltak jóban-rosszban.
Ne hagyd, hogy elkopjon az emlék,
szívedben örökké égjen egy-két kép,
ne felejtsd el azokat, kik mindig szerettek,
ennyivel tartozol nekik, mert el soha nem engedtek,
S miután szívedben élt minden emlék,
ejts egy könnycseppet a szeretetért,
e könnycsepp csillogásában benne lesz minden,
mindaz, mi rejtőzik szívedben.
_______________________________________________________________
El tudod képzelni az "önzetlen szerelmet", ahol megjelenik a szeretet, együttérzés, az átérző öröm és az elfogulatlanság? Ahol óriási gazdagságot vagyunk képesek adni egymásnak és közösen fejlődünk. Egymás kiegészítésének és gazdagságának váratlan lehetőségei születnek meg, s ezzel a szerelmespár és a környezetünk is nyer valami újat.
Szerelem nem mindennapi megközelítésben Láma Ole Nydahl legújabb könyvében, nem mindennapi módon mutatja be számunkra a szerelmet.
OLVASD EL, ÉRDEKES : Láma Ole Nydahl
_____________________________________________________________________
Csak az tud élni, ki mindig nevet,
Kiből kicsordul minden szeretet
Kinek lelke élettől vidám,
Ki himnuszt zeng az ég hajnalán
Ki minden könnyből virágot szakaszt,
Minden sziklából szivárványt fakaszt.
Az élet útján győztesen robog,
Csak az tud élni: ki mindig mosolyog.
_______________________________________________________
Váci Mihály
Ha elhagynál...
Ha elhagynál engemet, - jobban
mi fájna?
hiányod, vagy a szív megdobbant
magánya?
A csalódás kínjától félek,
vagy féltlek?
Szerelmünket szeretem jobban,
vagy Téged?
_____________________________________
Hogy ki vagyok én ?
A legártatlanabb kísértésed , vagy a legkísértőbb démonod . A barátod , vagy az ellenséged . A szikrázó napsütés , ami beragyogja az életed , vagy a sötét éjszaka , amiben örökre elveszel . A szerelmed , aki mellett minden nap fel akarsz ébredni , vagy a szeretőd , akinek a szíve sosem lehet a Tiéd . Egy elveszett kislány , akire vigyáznod kell , vagy egy harcos amazon , aki elsöpör Téged . A pillangók , amik a hasadban repkednek , vagy a könnycsepp , ami az arcodon lepereg . Hogy Neked ki voltam ... vagyok ... leszek ... az csak rajtad áll ! |
|||||
_______________________________________
talán egy szép gyermekkort idéz
talán szerelmes időket hoz fel
talán ünnepek hangulatára figyelsz
talán egyszerűen a vers maga kell
talán a bánatot sikerül felejtened
talán a fenséges hangzatok miatt
talán emlékek ködébe elvivő vigasz
talán gyász miatt kell maga a vers
talán s mert egy rossz napot felejtsz
mely elvisz magosba és égig elérsz
mely bút, bajt napodból kisöpör
mely lezár, befejez sok gyatra pört
mely bajban mint különös gyógyír
mely ringató és kellemes jóhír
nem számít ki gazdag, ki szegény
nem számít milyen fekhely az ágy
nem számít viskód-e vagy palotád
nem számít a szoba, milyen a hely
nem számít ki mit hord, mit visel
talán újra szép gyermekkort idéz
talán szerelmes nyarakat hoz fel
talán ünnepi hangulatra ügyelsz
talán csak pusztán a vers maga kell
talán sikerül a bánatot elejtened
talán a különös hangzások miatt
talán lelkeden béke lesz és vigasz
talán lázban segít maga a vers
talán így egy rossz napot felejtsz
álmod úgy jön el, mint szép tündér
mert a vers nyugodt álmot ígér.
_______________________________________________________________________
Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.
Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.
Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömes lesz az életük.
Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.
Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak.
Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat.
Boldogok,
akik észreveszik egy diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót, és
mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is.
Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak.
Leborulók és nem kiborulók többé.
Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra.
Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.
Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők az öröm magvetői.
Boldogok, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben.
Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.
Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára.
Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak.
Boldogok, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb lesz az életük.
_______________________________________________________
akkor kicsit érezném ___________________________________________________________________ |
Botcsinálta történetek
(boros1124, 2010.11.18 10:13)