1. A magyarországi festészet és szobrászat évszázadai
Tartalom: A több útvonalból álló vezetés során a látogatók megismerkedhetnek a magyarországi festészet és szobrászat korszakaival a 11. századtól a 20. század közepéig. Külön-külön is végigjárható - útvonalakon tekinthető át a középkor, a reneszánsz, a barokk, valamint a 19. és 20. század gazdag művészete.
2. Magyar tájképfestészet a 19-20. században
Tartalom: A magyar táj változatossága remekművekre ihlette a 19. századtól kezdően a magyar festészet számos nagy mesterét. A vezetés útvonala a festészetnek ezen az területén kalauzolja végig a látogatót, bemutatva a tájképfestészet időbeni fejlődését, fő irányzatait és festőit, továbbá számos jelentős művet.
3. Történelmi festészet a 19. században
Tartalom: A történelmi festészet, bár eredete a XVIII. század végére nyúlik vissza, igazi virágkorát Magyarországon a XIX. század második felében éli, a szabadságharc leverését követő évtizedekben válik a nemzeti ellenállás egyik fontos és hatásos segítőjévé. A tárlatvezetés bemutatja a műfaj nagy mestereit és ismerteti a legjelentősebb alkotásokat.
4. M S mester selmecbányai főoltára
Tartalom: A selmecbányai Mária-templom 1506-ban készült főoltára, különösen ennek Vizitáció táblája, a magyarországi késői gótikus festészet nagy jelentőségű alkotása. Az oltárt készítő, M S mester - noha személye ismeretlen - a korszak kiemelkedő festője volt. A tárlatvezetés bemutatja a különböző helyekre szétszóródott oltár rekonstrukcióját és egyes tábláit.
5. A nagybányai művésztelep története
Tartalom: A tárlatvezetés a nagybányai művésztelep történetét ismerteti az 1896. évi megalapításától 1937-ben történt megszűnéséig. A művésztelep a XX. század elejének legfontosabb magyarországi mozgalma volt, az innen kisugárzó művészet rendkívüli módon befolyásolta az egész XX. századi magyar művészetet. A művésztelephez olyan kiemelkedő művészek nevei kapcsolódnak, mint az alapító Hollósy Simon, majd Ferenczy Károly és több-kevesebb ideig a század első harmadának szinte minden jelentős festője.
6. A neoklasszicizmus a magyar festészetben
Tartalom: Az 1920-as évek első felének magyar festészetében és grafikájában egy neoklasszicista jelenségcsoport körvonalai rajzolódnak ki. Ebbe az irányzatba elsősorban az ún. Szőnyi-kör (Szőnyi István, Korb Erzsébet, Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly) művészei sorolhatók be. A stílus időbeli határai egyértelműek: a Szőnyi-kör első jellegzetes munkái 1919-ben készültek, 1925-től stílusuk különböző irányokba fejlődött tovább, 1928-ban a római ösztöndíjjal mindannyiuk számára új korszak kezdődött.
7. A XX. sz. első felének magyar művészeti irányzatai
Tartalom: A századforduló táján, a millenniumi ünnepségekkel kezdődő időszakban számos új, egymásra kölcsönösen ható és egymástól nehezen szétválasztható művészeti törekvés jelent meg. Az 1920-as évekig bezárólag több mint tíz nagyobb művészeti stílus játszik szerepet a magyar művészetben, művészeti iskolák és műhelyek, művésztelepek alakulnak, jelentős művész egyéniségek lépnek színre. A tárlatvezetés ezek áttekintését kívánja elősegíteni.
***************************************************************************************************
***************************************************************************************************
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
